Egyszer el kell jutnom egy olyan helyre, ahol éjjel a tiszta égbolton kivehető a Tejútrendszer úgy, ahogy a lenti képen is. Annyira megbabonáznak engem a csillagok, más világok és civilizációk létezésének lehetősége. De csak a szimpla fantáziálgatás, hogy a csillagok között lehessen utazni, hogy bejárhassam azt a bölcsőt, ahonnan mindannyian származunk. Nem véletlen imádom a sci-fi (és fantasy) könyveket...elő kéne kapnom néhányat ebből a stílusból is újra.
Milyen találó, amikor egy szerelmespár egymást "csillagomnak" becézi lényegében nem is esik nagy költői túlzásokba. Hiszen a periódusos rendszerünkben bizonyos elemtől felfelé nem mehetnénk, és az élet sem alakulhatott volna ki jelen formájában, ha a szupernóvák nem szórják szét ezeket az anyagokat. Tehát egy csillag meghalt azért, hogy mi élhessünk, így mindnyájan élő csillagporok vagyunk. Ezen nagyon sokat agyaltam még középiskolás koromban :)

Levi barátommal sokat filozofálunk mostanában a férfiról és nőről, a kettő viszonyáról. Nagy hatással volt ránk egy könyv, méghozzá David Deida - A különleges férfi útja című alkotás, amiről később írok egy ajánlót.
Az egyik leginkább "motivációs-bölcselkedős" képek alá való gondolatunk így szól:
A legszebb gyémánt, amit a férfi egy nőnek adhat az önmaga. Mert a gyémánthoz hasonlóan, az igazi férfi is nagy nyomások közepette válik erős és csodálatraméltó emberi lénnyé.
Na igen, Oravecz Coelho gyanúsak vagyunk... :D

Tegnap nagyban "chilleltünk" a garázsban páran, levezetendő egy hét fáradalmait. Amíg a többiek nagyban beszélgettek, nekem csak fetrengeni támadt kedvem. Feküdtem a hátamon, hasamon, kúsztam giliszta módjára a hasamon, bukfenceztem előre-hátra, lajhár módjára lógtam a húzódzkodókról, majom módjára sétáltam, egyszer cigánykerekeztem is. Mindenki röhögött, hogy mit majomkodok de Levi ki nem hagyhatta, hogy ne csatlakozzon be hozzám. Jól esett úgy "mókázni", ahogy azt talán oviban csináltam utoljára. Ennek a primal move és animal flow okosságoknak nagyon sok értelme van és haszna. A mozgás öröm és egészség. Nem kell feltétlen céllal csinálni, nem kell Mr Olympiának lenni, nem kell Dmitry Klokov erejét utolérni, és nem kell egy tornász, vagy artista testi adottságait elérni. Egyszerűen csak mozogni kell, mert a testednek ez a funkciója, és megköszönni, ha végezheti a munkáját, amit az agyad nagyon élvezni fog és jobban is fog működni.

Ne feledjétek, a vonat nem vár...De a lek vár!

Mostanában kezdem megérteni Elliot Hulse szavait arról, hogy milyen a "lágy agresszív" férfi. Ajánlom minden angolul tudónak, hogy hallgassa ezt meg. Jó dolog az udvariasság és figyelmesség, de lehetsz akármennyire is "jófiú", ha nincs meg a kellő fellépésed, nincs meg benned az agresszív férfiállat, akkor bizony sokáig fogod ismételni magadban, és másoknak még a "de hiszen én kedves, udvarias, tisztelettudó, stb., stb. ember vagy, de a nőknek miért a seggfejek kellenek?" mondatot, amit követhetnek olyan következtetések, mint a "minden nő kurva", "minden nőt csak a pénz érdekel", stb. típusú szélsőséges megjegyzések, aminek semmi alapja nincs, hiszen nem próbálkozott egy férfi sem még minden nőnél be. Ezeket az általam "15 évesek bölcsességeinek" nevezett hülye következtetéseket egy egészséges tinédzser lehetőleg 18 éves korára kinövi és elfelejti...
Mindegy, hajrá Uraim, hallgassátok Elliot szavait

Szép estét!
Samu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.